33 napig volt csak pápa - ma boldoggá avatták
Ma a Szent Péter téren, a Vatikánban boldoggá avatták azt a pápát, aki az elmúlt évszázadokban legrövidebb ideig uralkodott: Albino Luciani, azaz I. János Pál. Váratlan és hirtelen halála miatt számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot elhunytának körülményeiről, ezek azonban nélkülözik a realitást - összegezte életrajzában a Magyar Kurír.
Tisztelői a mosolygós pápának nevezték szelíd természete miatt, és ő volt az első Szent Péter trónján, aki munkás származású volt.
1912-ben született egy észak-olaszországi kisvárosban, ahol megismerte a nélkülözést és az éhezést is. Apja a szocialisták célkitűzéseivel rokonszenvezett, de nem volt egyházellenes, és engedte fia papi hivatását kibontakozni, amely állítólag már hat éves korában megfogalmazódott benne. 1935-ben a Szent Péter bazilikában szentelték pappá.
Életének következő fontos mérföldköve a püspökké avatás volt 1958-ban, amikor is Vittorio Venetó egyházmegyét kapta meg. Szeretett ott élni és szolgálni. Igazi lelkipásztori lelkületű egyházfő volt, aki karrierjéből emberközeli püspöki tisztséget szerette legjobban. Nem félt elvegyülni a rábízottak körében, ahogy bőséggel szentelt időt az elvonulásnak és az imádságnak is. Kritikusai túlzottan visszahúzódó és passzív pápának látták, ezért bár teológiai képzettségében nem találhattak kivetnivalót, mégis tiltakoztak, amikor XXIII. János velencei pátriárkának nevezte ki. Az 1968-at követő forrongó hetvenes években politizálóbb főpásztorban reménykedtek volna.
Albino Luciani végig megőrizte érzékenységét a szegények iránt, de az egyház tanításához is mindvégig hű maradt, kritikusan szemlélte akár a válás, akár az abortusszal kapcsolatos megengedőbb álláspontot. Szociális nyitottsága miatt azonban nem csoda, hogy tisztelete főleg Latin-Amerikában erős, ahonnan Ferenc pápa is érkezett.
Mivel időközben az Olasz Püspöki Konferencia elnökhelyettesévé választották meg, megtalálta a hangot püspöktársaival. Ráadásul VI. Pál az uralkodásának utolsó éveiben Velencében vállára tette az imasálát, amelyről a későbbi I. János Pál így emlékezett vissza: Pál pápa a Szent Márk tér sétányán „leégetett” húszezer ember előtt, mert levette a stóláját, és a nyakamba tette... - idézte őt a Magyar Kurír. Nevét a két elődjétől kölcsönözte, mert mind XXIII. Jánost, mind VI. Pált sokra tartotta.
Pápává választását is nagyon alázatosan fogadta. Ferenc pápához hasonlóan folyton az érte való imádságra kérte a híveket. Halálának oka nem egyértelmű, mert a későbbi bebalzsamozás miatt nem boncolják a pápákat. Az orvos szívinfarktust gyanított, az őt gondozó apácák tüdőembóliát gyanítottak. A boldoggáavatását komoly vizsgálatok előzték meg, és nem találtak nyomot az idegenkezűségre. Valószínűbb az, hogy a nem várt “megtiszteltetés”, a Krisztus helytartóvá válás komoly stresszt és szorongást okozott az introvertáltabb Albino Luciani-nak. Halálos ágyán is a másnapi fontos megbeszéléseihez készített akkurátus jegyzetei pihentek.
Hiába a csak 33 nap, tisztelete mégis kialakult elmélyült, szelíd természete miatt, és a szociális érzékenysége is megérintett az emberek szívet. Nem pápasága alatti tevékenysége tehát, hanem az egész életét átható lelkületnek köszönhető boldoggá avatása, és annak a csodának, amit állítólag közbenjáróként már az égből tett. Egy argentin kislányt a gyógyíthatatlan epilepszia-szerű betegségéből gyógyult meg, miközben a I. János Pál segítségét kérte.
Boldoggá avatása az első nagyobb tömegrendezvény a Vatikánban a koronavírus-járvány idején behozott korlátozások óta.
Ferenc pápa örömteli, békét hirdető egyházat szorgalmazott I. János Pál boldoggá avatásán. A tömegek jóindulatát és a személyes sikert keresőkkel I. János Pál alázatos szolgálatát állította szembe Ferenc pápa, aki az 1978-ban az egyházat 33 napig vezető pápát a Szent Péter téren avatta boldoggá vasárnap.
Ferenc pápa kijelentette, hogy a mosolygós pápaként ismert I. János Pál a "szép, nyugodt arcú, örömteli" egyházat képviselte, mely soha nem zárja be kapuit, és nem teszi rideggé a szíveket.
"Olyan egyházat, mely nem panaszkodásból él, nem táplál sértődöttséget és haragot, nem türelmetlen, nem mutat barátságtalan arcot, nem szenved a múlt iránti sóvárgásban, nem esik a hátrafele haladás tévedésébe" - sorolta Ferenc pápa. Elődjét alázatos pásztornak nevezte, aki nem kötött kompromisszumot.
Ferenc pápa alig egy héttel a Vatikánban tartott bíborosi tanácskozás után az egyház aktuális szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy amint I. János Pál idején történt, ma is előfordul, hogy személyes és társadalmi válsághelyzetben, amikor jobban hajlunk a haragra, vagy félünk a jövőnk fenyegetettségétől, sebezhetőbbeké válunk, és érzelmeink hullámzásának hatására arra bízzuk magunkat, aki merész ravaszsággal meg tudja lovagolni a helyzetet, kihasználva a társadalom félelmeit. "Megváltóként tűnik fel, miközben csak saját támogatottságára és hatalma növelésére törekszik, saját személye erősítésére, hogy képes legyen markában tartani az eseményeket" - jelentette ki Ferenc pápa.
Úgy vélte, előfordul, hogy az egyház "tökéletesnek tűnő arca" mögött is az egyéni érdek, a személyes hírnév keresése húzódhat, az a vágy, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a dolgokat, teret, kiváltságokat és elismerést szerezzünk. "Ez történik ma a keresztények között, de ez nem Jézus stílusa, és nem lehet tanítványai és az egyháza stílusa. Ha valaki személyes érdekből követi Jézust, utat tévesztett" - jelentette ki a pápa. Megjegyezte, az Úr követése nem valamilyen fejedelmi udvarba való belépést, dicsmenetben való részvételt, életbiztosítást jelent, hanem a kereszt vállra vételét, embertársaink terheinek hordását és a másik iránti szeretetet.
A Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál bemutatott boldoggá avatás esős időben kezdődött, de így is huszonötezren voltak jelen a Vatikán által közölt adatok szerint. Több zarándokcsoport érkezett Latin-Amerikából, ahol az egykori pápát kiemelt tisztelet övezi. A boldoggá avatáshoz elengedhetetlen csodatétel is Argentínában történt: Buenos Airesben 2011-ben egy I. János Pálhoz intézett ima segített gyógyuláshoz egy halálosan beteg kislányt. A lány váratlan balesete miatt nem tudott részt venni a vatikáni szertartáson.
A mise elején ismertették Albino Luciani életét és erényeit. Kiállították ereklyéjét, amely egy 1956-ban kézzel írt feljegyzés a teológiai erényekről.
A szertartáson többek között részt vett Sergio Mattarella olasz államfő, valamint Luca Zaia, Veneto kormányzója.
Ferenc pápa, ahogyan elődje 1978-ban tette, békét sürgetett a mai világban, kiváltképpen a "mártír Ukrajnában".
I. János Pál volt az utolsó olasz pápa, hiszen őt a lengyel II. János Pál, a német XVI. Benedek és az argentin Ferenc pápa követte.
Fotó: Vatikán News