A balti légteret ellenőrző négy magyar vadászgépből álló kontingenst a küldetés időtartama alatt

19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek. Az éles riasztásokra valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz gépek megjelenése miatt került sor.

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a litvániai bázison hangsúlyozta, hogy egy olyan háborús időszakban őrizte a Magyar Honvédség a légteret, amikor háború dúl Ukrajnában és a hidegháború óta nem látott mértékben fokozódott a NATO és az Oroszország közötti feszültség. Ebben a helyzetben kiválóan helytállt a magyar légierő, ezért kifejezték a szándékukat, hogy 2025-ben újra részt szeretne venni Magyarország a Baltikum légtérellenőrzésében - tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország a NATO értékes tagja, és nem csupán a tagság előnyeit akarja élvezni, hanem hozzájárul a NATO kollektív védelméhez.

Arról is szólt:

a kormány felismerte, hogy az önvédelem, vagyis a honvédelem fejlesztése stratégiai nemzeti érdek. Ezért már a háború előtt megkezdték a honvédség fejlesztését, és igyekeznek a fejlesztést felgyorsítani.

A váltás alkalmával elhangzott: a Magyar Honvédség vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam (Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Olaszország) légierejével közreműködve látta el a balti (Észtország, Lettország, Litvánia) légtérrendészeti feladatokat az elmúlt négy hónapban. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel. A Magyar Honvédség mellett a siauliai repülőbázison augusztusban és szeptemberben a cseh légierő, októberben és novemberben pedig a lengyel légierő is részt vett a balti légtérrendészeti feladatban. További résztvevő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison a német és a belga, valamint a lengyelországi Malborkban az olasz légierő teljesített szolgálatot, írta az MTI.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, a vadászgépeknek a lízingje 2026-ban lejár, de úgy, hogy lesz lehetőségünk azokat megvásárolni jutányos, maradvány áron. Döntés még nincs a megvásárlásukról sem. A V4-tárgyalásokon körvonalazódott ugyanakkor egy olyan terv, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország is csatlakozik Szlovákia légtérvédelmi támogatásához, mert északi szomszédunk átmenetileg vadászgéphiányban szenved.

A Gripenek tehát Szlovákia légtérvédelmében is részt vehetnek a közeljövőben.

A katonákat meg kell becsülni anyagilag is és minden más tekintetben is, tehát el kell ismerni ezt a szolgálatot. Folytatjuk az illetményemeléseket is, idén átlagosan negyedével nőttek a fizetések, ezt követően a terveink szerint 2024 januárjában ismét lesz béremelés.

A kormányfő katonai irodája a miniszterelnök munkáját segítő iroda. Erre azért van szükség, mert a kormányfő novembertől, az új törvény szerint sokkal komolyabb szerepet kap egy különleges jogrendi esetben.

Örömteli dolog, hogy nagyon sok fiatal jelentkezik például a honvédkadétprogramunkra, de az is fontos feladat, hogy a toborzás után a Magyar Honvédségbe jelentkező fiatal ott is maradjon. A miniszter úr ezt úgy fogalmazta meg, hogy

engedjünk be mindenkit egy szélesre tárt kapun, és majd utána döntsük el, mire is alkalmas a jelentkező. Ne tegyünk ki előre tiltó táblákat, engedjünk be a rendszerbe minél több fiatalt, aki később eldöntheti, hogy önkéntes katonai szolgálatot teljesít, és utána visszamegy civilnek, vagy hivatásos lesz, vagy a kettő között találja meg az utat, és például tartalékos szolgálatot vállal a lakóhelye környékén. A célunk tehát az, hogy minél többen lépjenek be ezen a kapun, és legyen számukra nemzeti ügy a haza védelme.