A novemberi postabezárások viharos erővel söpörtek végig az országon. Ahogyan azt már mi is megírtuk Lengyel Róbert siófoki polgármester levélben fordult a posta vezetőségéhez, hogy tárgyaljanak arról, milyen feltételekkel nyitnák újra, az elvileg csak március 31-ig szüneteltetett városi postákat.

Nemrégiben megérkezett a levél, igaz, az is csak kérésre, mert előtte a polgármester beszámolója alapján telefonon tájékoztatták róla, hogy az alacsony kihasználtság miatt zárták be azokat a bizonyos postákat.

Itt ugye már elkezd sántítani a dolog, hiszen korábban a drasztikusan megemelkedett rezsi volt az ok, és azt ígérték, hogy csak tavaszig tart a bezárás. Ha viszont az alacsony kihasználtság volt az ok, akkor ugye megkérdőjelezhető, hogy tavasszal tényleg újra nyitják-e.

Ezt a gondolatot támasztja alá Lengyel Róbert Facebookon közzétett posztja is:

Azt is elmondta, hogy amennyiben az önkormányzat hajlandó (megjegyzem, az állam helyett, hisz az un. egyetemes postai szolgáltatás biztosítása törvényi kötelezés alapján ÁLLAMI feladat) finanszírozni a postai működést (is), akkor esetleg tárgyalhatunk az egyik újra nyitásáról. Kértem, az elhangzottakat írásban is küldje meg részemre.

Szerdán este, azaz a hivatali munkaidő letelte után érkezett, így a tegnapi aláírós dossziémmal került az asztalomra e levél, benne a Posta ajánlatával, de inkább diktátumával. (Diktátum: „Az érdekelt fél, vagy felek meghallgatása, szempontjainak mérlegelése nélkül kiadott rendelkezés.” Néró, az őrültnek tartott római császár -lenti kép- pl. előszeretettel élt vele. De 2 ezer éve...)

A lényeg: ha és amennyiben hajlandóak vagyunk az állam kötelezettségét átvállalni és helyette fizetni, mint a katonatiszt, akkor megfontolják az egyik bezárt siófoki hivatal újranyitását. De az nem megy ám, hogy csak a működés felfüggesztése idejére (azaz a sajtóhírek szerint jövő március 31-ig) vállaljunk át költségeket és a részletekről még tárgyaljunk is. Á, dehogy!

Csak akkor szerződnének velünk, ha december 12-ig, azaz hétfőig az összes szükséges dokumentációt előkészítenénk, az általuk ideküldött és számunkra több pontjában is aggályos szerződés-tervezetet feltételek nélkül elfogadnánk és még a szükséges bizottsági és testületi döntéseket is meghoznánk arról, hogy legalább másfél évre előre elköteleződnénk és mindig negyed évre előre kifizetnénk minden létező költséget is. (Tehát a még meg sem keletkezett költségeket kéne előre kifizetnünk.)

Aztán, ha mindez még nem lenne elég: üzleti alapon működtetve a hivatalukat, még a leendő nyereségüket is megfizettetnék velünk. (Mindez összességében és nagyságrendileg 21-23 millió Ft+áfát jelentene, attól függően, hogy melyiket nyitnák ki. Ráadásul még a szerződés rendes felmondásának a lehetőségét is előre kizárnák.)

De az ideküldött szerződés-tervezet egyébként is tele jogi és pénzügyi csapdácskákkal, amit így, ebben az állapotában semmiképp sem írnék alá. Jól kifundálták, az biztos…

Egyelőre tehát nem reményteli a helyzet, de hogy mi lesz a vége a történetnek, az egyelőre bizony kérdéses.

Fotó: Facebook/ Lengyel Róbert