2024.02.25., vasárnap - Géza
Salgótarján: 6o - 6o
Az ország 19 megyéjében

Nagy Márton: egyszámjegyű lehet az infláció az év végére

frisshirek.hu | 2023. január 26. - 15:13
Nagy Márton: egyszámjegyű lehet az infláció az év végére

Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót, az infláció pedig az év végére ismét egyszámjegyű lehet; 2024-ben már egyensúlyi pályán "kilőhet a magyar gazdaság", a növekedés elérheti a 4 százalékot - nyilatkozta a gazdaságfejlesztési miniszter a Mandiner hetilapnak, amelyet az MTI szemlézett. A fogyasztói árindex emelkedése mögött a tárcavezető döntően külső tényezőket lát, és a hazai okok között sem sorolt fel olyan mozzanatot, amely miatt kritika érhetné a kormányt.

Nagy Márton 2022-t az egyik legnehezebb évnek nevezte a rendszerváltás óta,

hozzátéve, hogy "tudtunk alkalmazkodni" és a "most látható pályán haladva akár kellemes meglepetések" is érhetnek. A nehézségek között példaként említette az ország éves energiaimportját, amely tavaly a GDP-arányában 10 százalékra ugrott az előző évi 4 százalékról az emelkedő energiaárak miatt, és 10 milliárd eurós kiadást jelentett.

Az idei növekedést a GDP 4 százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik,

mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, hangsúlyozta. Hozzátette, a GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést. Az inflációról a miniszter kiemelve, hogy

az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a január inflációt és február-március környékén az élelmiszerárak is tetőzhetnek.

Onnan drasztikusan csökkenhet és az év végére már ismét egyszámjegyű lehet

a fogyasztói árak éves növekedési üteme. A fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszott szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését valamint a bérnövekedést említette - kevéssé önkritikusan. Nagy Márton szerint amennyiben

gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére.

Úgy vélte, hogy az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot, miközben az MNB számításai szerint 100 százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők. A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy

a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betétikamat) 18 százalékával az egyik legmagasabb a világon,

és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe. A piac egy hónapon belül 50 bázispontos kamatcsökkentést áraz a hozamgörbe alapján és amennyiben az év végére valóban egyszámjegyűre csökken az infláció, akkor az évre előretekintő kamatszint bőven 5 százalék feletti reálkamatot tartalmaz, jóval a kormány 1,5 százalékos GDP prognózisa felett, amely gazdasági szempontjából nem indokolható - hangsúlyozta.

Az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozása feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekord szintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartalékja január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot

- jegyezte meg a tárcavezető. A Vodafone-ügyletről azt mondta, nemzeti érdek, hogy a kormány egy olyan stratégiai ágazatban, mint a távközlés is megvesse a lábát. A tranzakció értéke 600 milliárd forint volt, amelyet hitelből finanszíroztak. A Vodafone Magyarország Zrt. 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett 4iG informatikai vállalat, 49 százalékát az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. szerezte meg 660 milliárd forintért.

Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte,

egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet.

A témára akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát

- mondta, megjegyezve, Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte.

A kiemelt kép forrása: MTI / Bruzák Noémi