Az éghajlatváltozás drámája zajlik - megsülünk vagy megfagyunk?!
Egyre gyakrabban olvashatóak azok a figyelem-felhívások, amelyek Európa átlag-hőmérsékletének aggódásra okot adó mérték-emelkedéséről szólnak: a 90-es évek óta mintegy fél Celsius-fokot nő tízévenként kontinensünkön. Ennek okai elég egyértelműek, és már szinte köztudottak: az ember jelentős tényezője a folyamatos felmelegedésnek. Ám a felelős megnevezése önmagában még nem jelent megoldást a problémára.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásEurópa felszín-közeli hőmérsékletét vizsgálva a World Meteorological Organization (WMO) még 2022-ben közzétett egy kimutatást amelyből az állapítható meg, hogy kontinensünk hőmérséklete dupla olyan gyorsan emelkedik, mint a világátlag. További ijesztő adat az is, hogy 2012 és 2021 között az iparosodási időszak előtti eredményhez képest a globális hőmérséklet 1,14 Celsius fokos emelkedést is produkált. Az eddigi legmelegebb évtizedet éltük meg tehát, de nem valószínű, hogy a legmelegebbet.
Mégis, ki a felelős?
Az okokat vizsgálva a már ismert tényezők tehetők felelőssé: elsősorban az emberi tevékenységek a felelősök, főleg az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Melyek azok az üvegházhatású gázok?
A legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz és a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a troposzférikus ózon és további kisebb koncentrációban jelenlévő gázok. Ezek csökkentésével jelentősen pozitív irányba alakíthatjuk az éghajlatunkat.
Aztán indul a dominó-effektus: ennek következményeként jelentkezik mind gyakrabban a fokozódó hőség, amely erdőtüzeknek ad „melegágyat”, és folyamatosan az egyre nagyobb szintű áradások is gyakoribbak lehetnek a hegyekben lévő hó, jég olvadása miatt.
Az atlatszo.hu azt írja, hogy közel 2 Celsius-fokkal volt idén melegebb októberünk a korábbi évekhez képest. Ám nemcsak Európára volt ez jellemző, hanem ugyanígy elmondható Kanadára, Grönlandra és Szibériára is. Az átlagosan jóval magasabb volt az átlaghőmérséklet, mintegy 3 Celsius fokkal(!) mértek „jobb időt” ezeken a területeken.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megállítása nélkül csak tovább romlik a helyzet!
A Párizsban aláírt megállapodás alapján az EU tagországai vállalták, hogy másfél Celsius fokra mérséklik a felmelegedést. Ugyanakkor a European Environment Agency (EEA) –nek az a véleménye , hogy anélkül, hogy az üvegházhatású gázok teljes, globális kibocsátását drasztikus csökkentenénk, nemhogy 1,5, de még a 2 Celsius fok meghaladására is komoly esély van, ráadásul alig 25 éven belül.
Mi várható?
A folyamat egyelőre nem látszik lassulni és megfordulni sem, sőt! A 21.század arról fog szólni, hogy a globális felmelegedés felülmúlja majd az átlagot a szárazföldön. Várhatóan akár 3,4 Celsius-fok is lehet a hőmérséklet emelkedési szintje, de olyan forgatókönyv is van, amely szerint akár 8,5 Celsius-fokkal (!!!) is melegebb napokat élhetünk meg az évszázad végén.
Nem kell ahhoz Nostradamus-nak lenni, hogy megjósoljuk: ilyen éghajlatváltozásnál szinte bizonyosan egyre több természeti katasztrófára kell számítanunk. Minél szélsőségesebb az időjárás, annál nagyobb a veszélye az egészségre is. Megnőhet a hőséggel, hőhullámokkal, sőt, az állatról emberre terjedő fertőzéssel járó megbetegedések, halálesetek száma is. Egyre nagyobb számban szenvednek majd az emberek az allergiától.
Az éghajlatváltozás okozta szélsőségek az infrastruktúrára sem lesznek tekintettel. Gondoljunk csak a tengerszint nagy amplitúdójú változására, amely akár extrém jelenségeket is eredményezhet. Ezek pedig többek között a közlekedési szokásaink megváltoztatását is kikényszerítik.
Ha nem is hollywood-i happy end, de azért van pozitív hír is
A már említett kimutatásból az is kiderült, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése eredményes volt Európa több országában is: az EU tagállamai összesen 31 %-os eredményt értek el, 2030-ra pedig nettó 55 %-os csökkentés a cél. A jelentés szerint:
„A hőséggel szembeni cselekvési tervek számos életet mentettek meg a szélsőséges melegtől”
Nagy lehetőség a megváltozott éghajlati helyzet kezelésére az országok közötti, határokon átnyúló együttműködés, amely szintén sikeres volt az elmúlt években. Így elmondható, hogy felállított előrejelző rendszerek alkalmazásával a lakosság 75%-át védettnek lehet minősíteni.
Bár az éghajlatváltozás és az extrém hideg telek mögött álló folyamatokban még nincs konszenzus, az viszont elmondható, hogy már az éghajlatváltozás hatásai nélkül is óriási veszteségekhez vezetnek a természeti katasztrófák, nemcsak az USA-ban hanem Európában is - foglalta össze a masfelfok.hu oldala, ahol bővebben is olvashatnak a témáról.
A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK KÖZÜL PEDIG EGYRE TÖBB TUDOMÁNYOSAN IGAZOLHATÓAN ERŐSÖDIK VAGY LÉTRE SE JÖHETETT VOLNA AZ EMBER OKOZTA FELMELEGEDÉS NÉLKÜL.
Mindenki tudatos döntésén múlik, hogy a fejlett világban is további visszafordíthatatlan károkkal kell-e a jövőben szembenéznünk, megküzdenünk - írta meg a Frisshirek.hu.
Fotók:
Pixabay, downtoearth.org.in
