Szilágyi Péter a Magyar Amerikai Kulturális Központ március 15-i ünnepségén hangsúlyozta, hogy

a magyaroknak igazuk volt 1848-ban, ahogy 2010-ben is, "amikor felismertük a külhoni magyarság értékét, és nekiálltunk a nemzet újraegyesítésének", és "igazunk volt abban, hogy a nemzetet közjogi értelemben is egyesítenünk kell".

Rámutatott, hogy az intézkedésnek köszönthetően mára 1 millió 150 ezren válhattak állampolgárrá, és a magyarságot érintő legfontosabb döntések közösen születnek.

"Ma is igazunk van, amikor kiállunk a nemzeti összetartozás mellett, és mindennap teszünk azért, hogy külhoni magyar közösségeink érezzék, hogy az anyaország a legnehezebb időkben sem engedi el a kezüket"

- fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Kijelentette: a magyarság

Trianon óta nem volt ilyen erős és összetartó közösség, mint ma.

Hangsúlyozta, hogy nem véletlenül lett 2023 a gondoskodó nemzet éve a nemzetpolitikában, aminek lényege, hogy a világban elszórtan élő magyar közösségek számíthatnak egymásra és az anyaországra.

Szilágyi Péter célnak nevezte a magyar közösségek további gyarapítását és nemzeti identitásuk erősítését, amelynek érdekében 2013-ban elindult a Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíjprogram, és aminek keretében már több mint 700 ösztöndíjas segítette a magyar közösségeket.

Szabadságharcunk 1849. augusztus 13-án a világosi fegyverletétel napján elbukott, azonban a forradalom eredményei megmaradtak: bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk az összefogásra, és készek vagyunk egyszerre két nagyhatalommal is harcolni önállóságunkért - fogalmazott a helyettes államtitkár Detroitban, a magyar közösség március 15-i megemlékezésén.

Potápi Árpád János államtitkár felsorolta történelmünk meghatározó pillanatait: 1848, 1956, 2010

Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy a magyarság lelke abban a szabadságban gyökerezik, amelyet Szent István óta óhajt minden nemzedék. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor ma Erdélyben és Kárpátalján is csorbul a magyarok szabadsága. A szabadság csorbulásáról van szó, amikor ellehetetlenül az anyanyelvi oktatás, és akkor is, amikor a nemzeti jelképek használatát korlátozzák - mutatott rá.

Kiemelte, hogy "különösen a kárpátaljai magyarság van ma veszélyben és életveszélyben, mert olyan háborúba viszik el a magyarokat, ami nem a mi háborúnk". "Elítéljük Oroszország katonai agresszióját, de az Ukrajna területi integritása és szuverenitása ellen indított támadás nem lehet indok arra, hogy a magyar nemzeti kisebbség jogait csorbítsák" - fogalmazott. Hozzátette, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját indította el Ukrajna megsegítésére, de közben nem mond le a Kárpátalján élő őshonos nemzetrészéről.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, "ma első és legfontosabb álmunk a béke". 2010 előtt álom volt a magyarság egysége is, ma pedig elmondható, hogy a magyarság egységes - fűzte hozzá. Az elmúlt évek legfontosabb eredményének nevezte, hogy a nemzeti összetartozás érzését sikerült megerősíteni mindenhol a világon, ahol magyar emberek élnek. "Tesszük ezt azért, mert valljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért" - fogalmazott.  

Felidézte, hogy a magyarság történelmének legkiemelkedőbb pillanataiban élte meg ezt az összetartozást, ilyen meghatározó pillanat, ilyen esztendő volt 1848 és 1956, valamint bizonyos szempontból ilyen volt 2010 is, amely egy új időszámítás kezdetét jelentette a nemzetpolitikában.

Potápi Árpád János az ünnepségen és táncbemutatón köszönetet mondott a Kanadai Magyar Kulturális Tanácsnak, amiért összefogott a kárpátaljai magyarokért, és csatlakozott a segítségnyújtáshoz. Emellett köszönetét fejezte ki azért a szerteágazó munkáért, aminek révén a kanadai magyarság a magyar diaszpóra egyik legaktívabb közösségeként működik.

Calgaryban a március 15-i megemlékezés keretében szombaton mutatták be a Nemzeti Összetartozás Táncegyüttes táncjátékát, amelyet a Nemzeti összetartozás éve alkalmából állítottak össze, és amelyet Kanada legjobb magyar néptáncosai adnak elő.

Fotó: pixabay.com