Eljárás indult a M237 jellel jegyzett, Magyarországon lelőtt farkas „ügyében”, amelyről a frisshirek.hu is beszámolt. Szinte az egész ország felbolydult, amikor kiderült, hogy hazánkban elpusztították a jeladóval ellátott, védett állatot. A legtöbb reakció az elkövetővel ellen született a legszélsőségesebb büntetéseket is elképzelhetőnek tartva. Arra vonatkozóan, hogy a tettes a lehetséges legnagyobb büntetést kapja, petíciót is indítottak.

Amit tudni lehet az állatról 

Egy svájci vadonban született, és minden felmenője is vadon élt. Sosem voltak fogságban, így maga a genetikája is a „kóborló farkas” háttérnek felelt meg.

M237-ot 2022 tavaszán a svájci hatóságok emberei GPS nyakörvvel látták el. Tavaly nyáron a farkas kivált a falkából, és keleti irányban elindult kóborolni. Számos országon keresztülvándorolt,és a több mint 1900 kilométer megtételével rekordot állított fel. Eljutott hazánkba is, ám határunkat átlépve nem sokkal lelőtték az Északi-középhegységben.

A Nemzeti Nyomozóiroda teszi a dolgát, de a téma adja magát, hogy megnézzük,

mit kell tudni a nagyragadozók elleni bűncselekményekről.

Hazánkban 1980 óta a nagyragadozók kihaltnak minősültek, de valójában sosem tűntek el. Eltűnésük oka az ember okozta üldözés volt, amelynek következtében lecsökkent a vadállat-állomány. A 2000-es évek óta egész Európára jellemzően Magyarországon is egyre gyakrabban lehetett találkozni a nagyvadakkal, amely elsősorban a szocii-ökonómiai folyamatok változásának tudható be, Valamint azoknak a természetvédelmi törekvéseknek, amelyek a XXI.században törtek utat maguknak. Az elmúlt 30 év alatt újra nőtt az állomány, így pl. nagyjából 19 ezer szürke farkas és 17 ezer barnamedve él Európában, hazánkban legfeljebb 70 szürke farkas élhet az Északi- Középhegységben, és vélhetően maximum 5 barnamedve.

A farkas fokozottan védett állatfaj Magyarországon, eszmei értéke 250 000 Ft. Egy ilyen állat elpusztításáért a Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztés járhat, továbbá orvvadászatnak minősül az ellene irányuló tevékenység. Ilyen tett közigazgatási felelősségre vonást von maga után, és természetvédelmi hatóság által meghatározott természetvédelmi bírságot is kiszabnak figyelembe véve számos tényezőt.

Összességében elmondható, hogy a farkas elejtése kapcsán milliós bírság megállapítása is lehet, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül pénzben fejezik ki a bírság összegét.

Egész Európában nemzeti és nemzetközi egyezmények védik a nagyragadozókat, hiszen a populáció növekedését gátolhatják az elejtésük.  

Illegálisan elpusztítani egy védett nagyragadozót a természet elleni bűncselekménynek minősül.

A legtöbb ilyen eset felderítetlen marad, éppen ezért az egyik legmegbízhatóbb módszer az elkövetők megtalálására a nyomkövetők elhelyezése az állaton, ahogyan azt M237-es esetében is megtették. A jeladó működésének megszűnése egyértelműen jelzi, ha emberi beavatkozást történt, az állatot elfogó ugyanis igyekszik minél előbb megszabadulni tőle.

Egyelőre kevés információ áll rendelkezésre  M237 ügyével kapcsolatban, s bár petíció is indult az elkövető szabadságvesztésre ítélése érdekében. A farkas elejtését illegális elejtést büntetőeljárás keretében vizsgálják.

A bizonyítékok begyűjtése nem egyszerű arra vonatkozóan, hogy az ügyben vétkesnek minősített ember szándékosan ejtette-e el M237-et. 

Ráadásul, ha az elkövető úgy nyilatkozik, hogy a farkast kutyának vélte és ezért lőtte le, valamint erre vonatkozóan nincsenek ellenbizonyítékok, feltételezhetően nem lehet természetkárosítás miatt felelősségre vonni.

A témáról bővebben a wwf.hvgblog.hu az oldalon olvashatnak.

Fotó: Gruppe Wolf Schweiz facebook oldala