A statisztikák alapján mindenki, aki elmúlt 60 éves, idősnek számít. Ezzel szemben a nyugdíjkorhatár ma férfiak és nők számára egyaránt 65 év. Tehát az időskort átlépve még plusz öt évet munkaviszonyban kell tölteni. Kivételek persze mindig vannak, de az átlagot tekintve ez a kőbe vésett lehetőség.

Családok, ahol a nagyszülő csak papíron van

Tekintettel arra, hogy a jelek szerint a nagyszülő még dolgozni kényszerül, így kiesik abból a szerepből, mely generációk óta megszokott és szeretett volt.

Dr. Szilágyi Erika pszichológus szerint ez előbb-utóbb össznépi problémákhoz vezethet majd.

Ma nincs nagymama és nagypapa abban a régi értelemben, amit mi korábban ismerünk. Nem lehetnek időskori támaszai a család számára, mert hajnalban kelnek és dolgozni mennek. Kiesnek abból a rég áhított szerepből, hogy a család támaszai lehessenek, akik majd vigyáznak az unokákra, akikre mindenben számítani lehet. Esélyes, hogy elkészítik a vasárnapi ebédet a nagycsalád számára, de gondolatban már a hétfőre készülnek. Átalakulnak a szerepek, az ifjú családok egyedül maradnak a gyermekkel és a nagyszülő kiesik a támasz szerepköréből, mert dolgoznia kell.

Ki, mint vet, úgy arat

Az időskort nem lehet különválasztani az aktív, fiatalon megélt évektől.

A pszichológustól ugyanis azt is megtudtuk, hogy hazánk mentális állapota javul, hiszen az idősek nem esnek ki a társadalom vérkeringéséből, hanem aktívan élik az életüket.

A hiedelemmel ellentétben a nyugdíjas kor előtt és után is nagyon sokan dolgoznak és nem azért, mert kell, hanem azért, mert amit felépítettek, ahhoz ragaszkodnak. Nem csupán szükségszerűségből látunk pedagógust nyugdíj után, vagy vállalkozókat, professzorokat, előadóművészeket, hanem mert ez az életük. Felépítettek egy életet és el nem tudják képzelni az életüket anélkül, hogy abban aktívan részt vegyenek. Ők nem a mai társadalom által levetített „nyomorgó idősek".

Ugyanez figyelhető meg az egészségügyi állapot tekintetében is.

Azok, akik fiatalon egy vélhetően kiszámítható életet éltek, tehát nem attól kellett tartaniuk, mikor kapcsolják ki az áramot vagy miből vásárolnak másnapra ételt, ma is sokkal egészségesebben öregszenek. Nem véletlen. A stresszhelyzetek által kiválasztott szervezeti válaszreakciók elmaradtak, így kisebb valószínűséggel lesznek súlyos betegek. Sőt mi több. Hazánkban is vannak, akik rendszeresen túráznak, horgásznak, teniszeznek, futnak vagy úszni járnak idős korukban is.

A kicsúszott élet tükörképe sok esetben az időskor

Nem csupán az alkoholizmus, a dohányzás az, ami vezető halál ok lehet hazánkban és az ezzel összefüggő társbetegségek, de legalább ugyanekkora veszélynek tartja a pszichológus a gondolkodást, a pesszimista hozzáállást, mely az időskori depresszió egyik kiváltó oka. Természetesen az, hogy ma melyik nyugdíjas milyen anyagi helyzetben él nagyban függ attól, milyen életet élt korábban. Így amikor a KSH adatait böngésszük, nem tehetjük egyedüli felelőssé az államot. A lesújtó nyugdíjas körképet lapunk, a frisshirek.hu is bemutatta. 

Azoknál, akik fiatalabb, aktív korukban nehéz életet éltek, sokkal inkább megfigyelhető a depresszió idős korban. Az immunrendszer is gyengébbé válik. Így nem győzöm hangsúlyozni, hogy az idősek egyfajta tükör a mai fiatalabb társadalom számára.
Ha nincs bejelentett munka, ha nincs öngondoskodás, ha nincs tudatosan felépített élet, akkor az időskor is nehezebbé válik. Ez pedig mintává válik a gyermekeink számára. Így lehet az, hogy a mai fiatalok látásmódja, jövőképe is nagyban függ attól, hogy a szülők milyen mintát mutatnak a számukra.

Az Ifjúságkutató Intézet szerint a mai fiatalok optimistán látják a jövöjüket. Azonban az is kiderül, hogy a megkérdezettek válaszai nagyban függnek attól, milyen anyagi körülmények között élnek jelenleg. Akik nehezebb helyzetben vannak, azok számára a jövőkép sem egyértelmű és egyáltalán nem optimista. Erről a frisshirek.hu is részletesen beszámolt.