A következő óraátállítás október 29-án vasárnap lesz, amikor hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani az óramutatót, így átállunk a téli időszámításra.

De hogy honnan is indult el az átállítás ötlete? 

A nyári időszámítás gondolata az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin nevéhez köthető - eleveníti fel az előzményeket a mult-kor. A történet szerint Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak „felfedezéséről”, miszerint a nap, amint felkel, rögtön fényt ad, így az éjszakai bagoly módjára élő franciák gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb és nem túl költségkímélő. Franklin azt szerette volna, ha mindenki a Nap "szabályai" szerint élne. Az ötletek között szerepelt az az elképzelés is, hogy minden napfelkeltekor elsüssenek egy hadászati ágyút.

Mások a nyári időszámítást sokkal komolyabban vették, például az angol William Willett. 1908-ban terjesztette be a parlamentnek az óra előreállításának ötletét a nyári hónapokra vonatkozóan, ám az elképzeléseit lesöpörték az asztalról. Willet állhatatos fickó volt, javaslatát 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben is benyújtotta, ám a parlament minden egyes alkalommal elutasította azt. Willet végül 1915-ben meghalt, így nem élhette meg ötletének megvalósulását.

Willet nem tudta meggyőzni a brit lakosságot a nyári időszámítás szükségességéről, a németeknek sikerült. 1916-ban, az I. világháború közepén Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, hogy energiát takaríthassanak meg a háborús erőfeszítések miatt. Az Egyesült Királyság egy hónappal később követte Berlin példáját.

Ma a nyári időszámítás a március és november közti időt öleli fel. Az említett változásokra való legfőbb érveket az energiatakarékosság szolgáltatta, azonban más előnyei is akadnak: a sötét estéken a kevesebb autó kevesebb balesetet okoz és a dolgozó emberek tömegei sokkal több időt tudnak a munka után a napfényben eltölteni.

Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

A szakemberek szerint a nyári időszámítással manapság is sokat lehet spórolni, hiszen a napi energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik. Olyankor nem mindegy, hogy részben világos vagy sötét van. A számításaik szerint ebben a két órában az átállítással akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.

Bár pontos adatok nincsenek, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) korábbi becslése szerint az óraátállítással nagyjából egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhat évente Magyarország.

Legújabban pedig az az érv szól a kettős időszámítás mellette, hogy bár az energiatakarékos eszközök elterjedésével a villamosenergia-fogyasztásnak egyre kisebb részét teszi ki a világítás, azonban korunk energiaválság miatt azt a keveset is becsülni kell.

A magyar lakosság döntő hányada - hasonlóan a többi európai országéhoz - a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát a felmérések szerint.

Mikor törölhetik el az óraátállítást?

Már 2019-ben eldöntötte az Európai Parlament (EP), hogy eltörlik az óraátállítást. Azonban az azóta eltelt idő sem volt elég a tagállamoknak, hogy megegyezzenek róla, a téli vagy a nyári időszámításnál maradnak. Legutóbb a Covid-19 miatt halasztották el a szabályozás számonkérését.

Csehország arról döntött még 2021-ben, hogy 2026-ig marad náluk az óraátállítás. Magyarország a közös európai megegyezéshez kötötte a kettős időszámítás eltörlését, de kiállt a megszüntetése mellett.

Az EP a döntés határidejét 2024-ig halasztotta.

Fotó: Pixabay