2024.02.25., vasárnap - Géza
Salgótarján: 6o - 6o
Az ország 19 megyéjében

Ilyen volt Budapest aranykora

Wolfy | 2023. december 04. - 17:00
Ilyen volt Budapest aranykora

Három részből összetevődő kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában.

Budapest. Az első aranykor – Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A fotóválogatás a fővárosnak azt az időszakát idézi meg, amikor Budapest a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi fénykorát élte.

Ha az aranykort egy olyan fejlődési szakasznak tekintjük, amelyben egyesülnek egy adott közösség teremtő erői, akkor nyugodtan hívhatjuk ezt a fél évszázadot igazi aranykornak

– mondta Baán László, a múzeum főigazgatója, hozzátéve, hogy Budapestet az egyesüléskor még csak Európa harmincadik legnagyobb városaként tartották számon, a századfordulóra azonban már a nyolcadik helyen jegyezték.

Párizs, Bécs, Berlin, Szentpétervár után minőségében is egy olyan város jött létre, olyan fantasztikus közintézményekkel, amelyek ma is meghatározzák a város képét.

A Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében egy német képeslapkészítő cég, a Brück & Sons 1903 és 1912 között készült budapesti városfotóinak idehaza eddig ismeretlen negatívjaira bukkant, a kiállítás ebből a fényképanyagból mutat be nagy méretű, részletgazdag nagyításokat.

Ezeket a fotókat Schoch Frigyes jómódú budapesti vállalkozó és hobbifotós felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg a fővárost. Az emblematikus épületek mellett gyakran kis utcai történetek is megelevenednek. Ebben az egységben alapvetően olyan helyszínekről lehet fotónagyításokat látni, amelyek nem változtak sokat az elmúlt százhúsz évben.

A tárlat másik része a svájci származású budapesti építési vállalkozó és hobbifotós, Schoch Frigyes térhatású sztereoképeiből áll, amelyeken privát nézőpontból bontakozik ki a világvárossá érő Budapest. 

A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy sok esetben megsemmisült a második világháborúban. A tárlat ezért a korabeli felvételek mellett bemutatja az ábrázolt helyszínek későbbi sorsát vagy mai képét is.

A svájci származású Schoch Frigyes cégtársaival elsősorban a Délvidéken és Erdélyben építettek vasutat, lakó- és középületeket. A férfi 1900 körül vásárolt egy sztereokamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig sok különleges életképet, panorámafelvételt és képsorozatot készített.

A magyar fotótörténet legnagyobb, 670 darabos, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, háromdimenzióban rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagyatékot a leszármazottak a Fortepanon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának adományozták.

A sztereoképeket bemutató szekció egy nagy méretű installációban tekinthető meg, amely az egykori Universum Világpanoráma nevű, moziszerű sztereonézőt idézi. A korabeli sztereokamera és -néző mellett a sztereolátás és -fotózás elvét is megismerhetjük, valamint megnézhetünk egy válogatást azokból a családi fotókból is, amelyek Schoch Váci utcai lakása előtt készültek a körfolyosón.

A kiállítás utolsó szekciója mai képekkel kiegészülve azt mutatja be, mennyit és milyen módon változott Budapest az első aranykorát követő száz év alatt. A tárlat február 18-ig látogatható.

Fotó: Wolfy